„Az ellenzéki sajtó rajong Magyar Péterért” – a Partizán stúdiójában omlott össze a független liberális média mítosza (VIDEÓ)

Nem várt helyről támadták be a Tisza-vezért.

A volt SZDSZ-es politikus hosszasan elemezte, a Fidesz miért bukik meg 2026-ban, de valamit elfelejtett.
Hosszas elemzést közölt a HVG, amelyben Tölgyessy Péter volt SZDSZ-es politikus a „Dübörög alattunk a történelem” című írásában részletesen kifejti azokat a szerinte strukturális folyamatokat, amelyek következményeként a Fidesz elveszíti a jövő évi választást.
Tölgyessy okfejtésére Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója reagált az Indexen. Orbán Balázs kiemeli, Tölgyessy meglátásai azonban hiányos elemzésen alapulnak, hiszen teljesen figyelmen kívül hagynak számos kulcsfontosságú dimenziót. Egy mondat erejéig ő is megemlíti ugyan, hogy egész Európában sorra buknak a kormányok, de ezen bukások okait nem tárja fel, és – ami a lényeg lenne – nem tárja fel az ezen okok mögötti hatásmechanizmusokat sem. Így jut arra a téves következtetésre, hogy a magyar kormány gond nélkül beilleszthető egy negatív nemzetközi mintázatba.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem várt helyről támadták be a Tisza-vezért.
Holott az ok-okozati összefüggések feltérképezése után világossá válik, hogy a mintázatok éppen a Fidesz győzelmét valószínűsítik.
Az elmúlt bő másfél évtizedben a különböző ellenzéki formációk mellett szónokló elemzők szinte minden választás előtt újra és újra megmagyarázták, hogy miért bukik meg most már biztosan a Fidesz és Orbán Viktor. Aztán minden alkalommal másként történt – emlékeztetett Orbán Balázs. Tölgyessy Péter sem először állította, hogy elérkezett a Fidesz-rendszer alkonyának pillanata. Az eredmény ismert:
sokadik kétharmados győzelem, önkormányzati dominancia, tarolás az EP-választáson.
Kérdés tehát, hogy mi az oka annak, hogy ezek az elemzések rendre alulmaradnak a valósággal szemben. Orbán Balázs szerint a válasz az elméleti keret hibás megválasztásában és a nemzetközi kontextusra vonatkozó ismeretek felületességében rejlik. A volt SZDSZ-es politikus arra a következtetésre jut, hogy a perifériákról érkező elitellenes felháborodás elvezethet a civilizáció pusztulásához. Ennek oka, hogy több ponton – és helyenként sablonos módon – a klasszikus hanyatláselméletek sarokpontjait idézi fel. A sorai között talán leginkább Arnold J. Toynbee brit történész meglátásai köszönnek vissza, aki szerint egy civilizáció bukásának elsődleges oka, hogy a civilizáció „kreatív elitje” nem képes többé megoldani a civilizációt érő kihívásokat. Ennek következtében egy, a civilizáció perifériájáról érkező, alulról szerveződő, gyakran spirituális mozgalom végül elsöpri ezeket az eliteket. Ezek után nem nehéz meglátni a Tölgyessy-cikk hátterében meghúzódó Toynbee-szálat – emeli ki Orbán Balázs, aki szerint a Tölgyessy által ismertetett minták
kiválóan leírják az Európai Unió mai helyzetét. Ötlettelen brüsszeli elitek, amelyek nem képesek kezelni a válságokat? Pipa. Szuperállam, amelyen keresztül az elitek mégis fenntartják a dominanciát? Pipa. Adminisztratív hatalomkoncentráció? Pipa. Az EU perifériájáról induló szuverenista ellenállási mozgalmak? Pipa.
A napnál is világosabb, hogy nyugati civilizáció liberális elitje az, amely mára totális válságba került. Elvesztette a problémamegoldó képességét, ezért kézzel-lábbal kapaszkodik a hatalomba. Ezzel szemben Magyarországon a kormánypártok támogatottsága nemhogy stabil, de olyan magas, hogy a korábban említett kormányok bármelyike összetenné a két kezét, ha feleennyien állnának mögöttük. Ez érthető is, hiszen ezeket az establishment politikai formációkat az köti össze, hogy egytől egyig a Fidesz ideológiai ellenfelei. A progresszív liberálissá vált nyugati civilizáció van bajban, a nyugati világon mindenütt jelen lévő protesthangulat ennek szól. Azok a neoliberális paradigmát képviselő pártok és kormányok buknak, akikkel szemben a Fidesz az elmúlt másfél évtizedben politizált. Ez pedig nem veszély, hanem példátlan lehetőség a Fidesz és Magyarország számára.
A miniszterelnök politikai igazgatója arra is rávilágít részletes elemzésében, hogy ma politikai értelemben egész Európában az a legfontosabb identitásképző elem, hogy
Brüsszel „kormánya” vagy Brüsszel „ellenzéke” vagy. Ez a választói magatartás legfontosabb mozgatórugója az összes uniós országban, és ebből érthető meg a különböző pártok szignifikáns támogatottságváltozása is. Ez a dinamika a következő európai uniós választásig, vagyis 2029-ig meghatározó lesz, ugyanis a brüsszeli intézményvezetők mandátuma addig tart, és ők elkötelezettek az eddig követett hibás stratégiai folytatása mellett.
Ha továbbra is folytatódnak az európai országokban a földrengésszerű politikai változások, és mindenhol a brüsszeli terveket ellenzők pozíciói erősödnek (akár még többen kormányra kerülnek), az évtized végéig akkor is komoly csata lesz a mostani elképzelések végrehajtását erőltetők és az azt ellenzők között.
A következő választások tétje az, ki tud ellentartani a bukott brüsszeli eliteknek
Az eddigiek alapján jól látható, hogy alapvető tévedéshez vezet, hogy Tölgyessy Péter az általa felvázolt összefüggésben nem veszi figyelembe, hogy a jelenlegi válság nem magyar sajátosság, hanem egész Európára kiterjedő, strukturális válság. Ezért buknak meg sorra a hivatalban lévő kormányok szerte a kontinensen.
Ebbe az európai mintázatba Magyarország nem illeszkedik, hanem inkább kilóg belőle: bár a Fidesz Európa leghosszabb ideje hivatalban lévő kormánypártja, mégis inkább Brüsszel kérlelhetetlen ellenzékeként viselkedik, és ennek köszönhetően továbbra is jelentős társadalmi támogatottsággal bír
– mutat rá Orbán Balázs. A Fidesz – szinte egyedül a jelenleg kormányon lévő európai pártok közül – megnyerte az európai parlamenti választásokat, azóta is stabilan tartja a támogatottságát, és olyan támogatottsági szinten áll, amelyet bármely európai kormányzó párt szívesen elfogadna. Ez a politikai stabilitás nem magától értetődő adottság, hanem következménye annak a speciális válságkezelési stratégiának, amelyet a magyar kormány következetesen érvényesít. Ennek lényege egyszerű és világos:
nem az emberekkel kell megfizettetni a háború és a rossz gazdasági döntések árát. A magyar választók – ahogyan egyre több helyen az európai választók is – pontosan érzékelik, hogy a brüsszeli elit folyamatosan rossz döntéseket hoz, és ezek a rossz döntések hosszú évekre súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járnak.
A következő évtized legfontosabb kérdése minden európai országban, így Magyarországon is az lesz, hogy mely politikai erő képes ezeket a rossz brüsszeli döntéseket kivédeni, ellensúlyozni, megvédeni a nemzeti közösségeket a válságok következményeitől, valamint életképes alternatívát felrajzolni.
Természetesen az összeurópai válság hatásai Magyarországon is érezhetők, s a Fidesz támogatottsága is volt már (és valószínűleg lesz is még) magasabb.
Ám az új ellenzéki kihívó – hasonlóan a korábbi, Márki-Zay Péter vezette „óellenzékhez” – szintén azoknak a brüsszeli és nyugati eliteknek a politikai vonzáskörében helyezkedik el, akiknek a felelőssége a jelenlegi válságban megkerülhetetlen. A választók azt is pontosan látják, hogy akárcsak a régi ellenzék, az új ellenzék is Brüsszel zsebében van.
Ezért tőlük – és a vállalhatatlan stílusú vezetőjüktől, Magyar Pétertől – nem várhatják, hogy fellépjenek Brüsszellel szemben, vagy hogy megvédjék Magyarországot a brüsszeli döntések káros hatásaitól. Erre mondja a népi bölcsesség: kecskére bízni a káposztát, ördöggel kiűzni a gonoszt – ennek soha nem szokott jó vége lenni.
Nyilván ezzel függ össze az is, hogy az újdonsült ellenzéki formáció szavazótábora, a rendelkezésre álló közvélemény-kutatási adatok alapján – ha azokat értelmesen olvassuk – nagyságrendileg nem lépi túl a 2022-ben súlyos vereséget szenvedő Márki-Zay-féle összefogás támogatottságát. Nem azon múlik 2026-ban a siker, hogy a kormánypártok képesek-e megszólítani azokat a szavazókat, akik 2022-ben, a legmagasabb támogatottsága idején is ellene szavaztak. A Fidesznek van egy olyan stabil magja, amely nagyobb, mint az ellenzék hasonló stabil magja, és amely ugyanolyan intakt, mint amilyen 2022-ben vagy 2024-ben volt. Ezért nyerné meg ma is a Fidesz magabiztosan a választásokat.
Az igazi kérdés csupán az, hogy a bizonytalan szavazók, akik korábban már támogatták a Fideszt, milyen választ adnak majd arra a kérdésre, hogy kinek a kezében van biztosabb helyen az ország irányítása a második világháború óta legsúlyosabb európai válság közepette: Brüsszel slim fit helytartójánál vagy Európa legtapasztaltabb szuverenista miniszterelnökénél? A válasz e kérdésre valójában már ma is világos – és a magyar választók az urnáknál ismét meg fogják erősíteni azt – összegezte a jövő évi várakozásokat Orbán Balázs.
A teljes elemzés ITT olvasható.
Kapcsolódó vélemény
Egy újabb érv amellett, hogy a külföldről finanszírozott propaganda elleni fellépés úgy kell, mint egy falat kenyér.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos